Carlo D’Ursi színész, rendező és producer pályája hibátlan projekt, mely arra ösztönöz bennünket, hogy meglássuk azokat a történeteket, amelyeket nem szeretnénk: azt a valóságot, amely nem képezi mindennapjaink keretét. A Diamantes negros (2013, rendezte Miguel Alcantud) vagy a Tabib (2017) olyan emberek életéről szólnak, akik a föld más részein élnek, háborútól szenvednek, nem szabadok vagy szegénységük miatt különösen sebezhetők. A Yalla valós történeten alapszik és lenyűgöző képekben meséli el, hogyan törhet egy élet ezer darabra a technológia miatt.
Szinopszis: A tizennégy éves Mufid barátaival focizik. Hirtelen egy félrelőtt labda kirepül a pályáról és egy domb mögé esik. Nem szívesen menne megkeresni, de mégis tudja, hogy ezt fogja tenni. Amikor egy katonai drón által ellenőrzött területen rájön, hogy Amina vette el a labdáját, Mufid megpróbálja azt visszaszerezni. Hassan elveszi a labdát a fiataloktól és a romok közé dobja; a romok nagy titkot rejtenek. A drón működésbe lép és riaszt. Mufid fogja a labdát és elhagyja a romokat, de a drón nem nyugszik. Mufid válik az új célponttá. Egy nagy robbanás, és mindennek vége.