A Kertész kutyája

„Itt maradtam egymagam, / Körbenézek, mindhiába; / Aki vak volt a világra, / Sírjon a világtalan!”

Nem kér enni, de másnak sem hagy (no come ni deja comer) – ez egy spanyol mondás, amelynek forrása Lope de Vega komédiája, A kertész kutyája – mondja Ignacio García, a darab spanyol rendezője, és elmagyarázza: – Valaki nem enged a húsosfazék közelébe senkit, ugyanakkor ő maga sem eszik belőle. A nagy spanyol komédiaszerző erre az egyszerű „jelenségre” építi leghíresebb és fergeteges („ajtócsapkodós”) darabját.

A Kertész kutyájá-ban a XVII. századra jellemző hierarchikus kapcsolatokat ábrázolja utolérhetetlen élességgel. Belflor grófnője, Diana, nő létére az arisztokratikus életmód megtestesítője, és olyan mikrovilágot hoz létre maga körül, amelyben alattvalói életének számottevő eseményeit képes megtiltani vagy elrendelni.