Animációs Jogok

Az Animációs jogok műhelymunka kettős megközelítést kínál: egyszerre nyújt betekintést a filmkészítés világába és a jogok kérdéskörébe. A résztvevők a rajzanimáció és a stop motion technika segítségével ismerhetik meg az emberi jogok eredetét, történetét és azok jelentőségét, miközben közösen gondolkodhatnak alkalmazásukról és hatásaikról különböző helyzetekben és korszakokban.

A műhely során a résztvevők megtanulják, hogyan lehet az animációs filmekkel érzelmeket és gondolatokat kifejezni. Csoportokban dolgozva rövid animációs klipeket készítenek, melyekben a stop motion technika segítségével mesélnek el egy-egy történetet. A folyamat során döntéseket hoznak a témáról, a megközelítésről és a kidolgozásról, valamint elkészítik a szükséges vizuális és hanganyagokat is. A műhelymunka eredményeként egy vagy több olyan közösen alkotott kisfilm születik, amely végigvezeti a résztvevőket a filmkészítés alapvető lépésein (forgatókönyv, storyboard, produkció, hangosítás), kiemelve a téma fontosságát és a művészi kifejezés szerepét.

A foglalkozást Emilio Martí, elismert filmrendező és animátor vezeti, aki munkáiban gyakran ötvözi az animációt és az élőszereplős elemeket. Olyan filmeket készített, mint a Desanimado (2011) és a Marhaba (2016), amelyben szíriai menekült gyermekekkel dolgozott egy görögországi táborban, hogy élethűen bemutassa a méltó menédekhez való jogot. A Makun ('Ne sírj') (2019) című középméretű filmje egy bevándorlási fogdában talált rajzokból inspirálva eleveníti meg azok történeteit, akik – bűncselekmény elkövetése nélkül – pusztán a migrációs joguk gyakorlása miatt voltak fogva tartva. A Pequeño Sáhara (2023) a Nyugat-Szahara történetét mutatja be, az utolsó spanyol afrikai gyarmat múltját és jelenkori helyzetét, az algériai Ǘttörők Iskolájának szaharai diákjainak saját rajzfilmjein keresztül. Emilio Martí nemcsak filmkészítőként, hanem művészetterapeutaként is aktívan tevékenykedik, segítve másokat saját történeteik vizuális kifejezésében.