Az „Ars combinatoria” második találkozója lehetőséget ad arra, hogy meghalljuk írói hangunk ősi zenéjét. Ez az alkalom az emberi értelem előtti idők tájaira csalogat bennünket: oda, ahol a szó réges-régi énekeket suttog. Visszatekintünk a múltba, és elmélyedünk a nyelv titkos zeneiségében, hogy felfedezzük saját ősi hangunkat, és megértsük azt a zenei gesztust, amely meghatározza stílusunkat.
Ezen az alkalmon az írás hallható élményként jelenik meg. Meghallhatjuk a ritmust, amely minden képet szükségszerűvé tesz; a lüktetést, amely a tragikus hőst kíséri útján; vagy azt a zeneiséget, amely áthatja szavainkat, amikor a világról beszélünk. A fátum belső kottaként jelenik meg: egy hangsorként, amely az általunk alkotott karakterek — vagy akár saját sorsunk — útját irányítja, mintha csak az istenek kedve szerint forduló iránytű volna, vagy egy eleve elrendelt végzet, amelyet a világ kórusban énekel.
A találkozó során Rubén Darío „Lo fatal” (Végzet) című költeményéből, valamint Pablo Neruda és Federico García Lorca néhány szövegéből kiindulva a résztvevők megismerkedhetnek a kreatív írás eszközeivel, amelyek segítségével életre kelthetnek egy dalt, egy epikus költeményt vagy egy színpadi jelenetet. Az írás során finomítjuk saját hangunkat, és felismerjük, hogy minden igaz szó akkor születik, amikor hűen adja vissza azt a ritmust, amely megszólította, és amely előhívta ősi zeneiségét.
Ez a találkozó egyedülálló lehetőséget kínál arra, hogy hangot adj kreativitásodnak, kísérletezz a szó és a zene kapcsolatával, és mélyebben kapcsolódj a spanyol és latin-amerikai irodalom kifejező erejéhez.
A program a Nemzetközi Költészet Napja keretében valósul meg. Manuel Torres drámaíró és tanár vezeti, aki végigkíséri a résztvevőket a kreatív folyamaton, és segíti őket saját művészi hangjuk felfedezésében.