Hús

A test különböző korok szerinti ábrázolása egyike azoknak a témáknak, amelyek mindig is érdekelték a társadalomtörténet és a kultúrtörténet kutatóit, ugyanakkor fontos szerepet játszott a feminizmus által elindított újfajta érzékenység kialakításában is. A fiatal Camila Kater által rendezett rövidfilm animációs és dokumentumfilmes alapokon nyugszik, és öt nő saját testével kapcsolatos tapasztalatait meséli el, szintén öt kivételes animációs alkotónő illusztrációin keresztül. 

Szinopszis: Nyersen, véresen, közepesen átsütve, jól átsütve és nagyon jól átsütve. A kerámiatányérra festett Rachel Patricio kövér kislányként sok bosszúságot jelentett az anyjának. Kamaszkorában Larissa Rahal az ecset és az akvarell festék segítségével újra felfedezi testét és a menstruációjában rejlő erőt. Ifjúsága teljében, az énekesnő, Raquel Virginia képhibák és digitális zajok között feltárja a nehézségeket, amelyekkel nap mint nap szembe kell néznie azért, mert az aki. Az agyag állandó metamorfózisa Valquiria klimax alatt átalakuló testét ábrázolja. A brazil újhullámos mozi és a marginális mozi ikonikus színésznője, Helena Ignez egy 35 mm-es filmnegatívra tussal felrajzolt figuraként meséli el nekünk, miért volt fontos számára saját teste művészi szakmája során, és miként vált ugyanez a test az abúzus tárgyává. Az animációs dokumentumfilm öt nő történetét és testéhez fűződő viszonyát tárja elénk a gyermekkortól egészen az időskorig.