A film két rendezőnője, országukat egy szebb jövő reményében elhagyni kényszerült kubai fiatal közötti párbeszéd olyan képmozaikká áll össze ebben a dokumentumfilmben, amelyben a mindennapi teendők finom vizuális kompozíciói követik az idő múlását. Szinte érezhetővé válik, amint a két szereplő off-ban meséli el életét. Mint ahogyan a címből is sejthetjük, intim és cinkos elbeszéléseik pont a köztük kialakuló párbeszédben érik el együttes céljukat: életeik egyediségét, mindennapiságát, közeliségét szeretnék megörökíteni.
Szinopszis: Két rendezőnő, egyben gyermekkori barátnő néz szembe a gyökértelenség kihívásaival, amint Kubától messze újból megpróbálják felépíteni életüket. A megindító auto-néprajzi dokumentumfilm a nosztalgiáról, a barátságról, a gyökerekről és a száműzetésről, egy teljes nemzedék nyugtalanságának szól.