Ningún río me protexe de min / Egyetlen folyó sem óv meg önmagamtól

Az a jelenség, hogy az eltávolodás és az elszakadás veszélye nélkül képtelenek vagyunk megragadni a valóságot, arra készteti az alkotót, hogy visszafelé meneküljön, miközben identitása gyökerein elmélkedik. Cálja, hogy meglelje mindazon okokat, amelyek arra kényszerítik, hogy a távolban keressen magyarázatot; akárha egyfajta ítéletről volna szó. 

Szinopszis: A Ningún río me protexe de min/Egyetlen folyó sem óv meg önmagamtól egy rejtélyes lopással kezdődik, a Közép-afrikai Köztársaságban, miszerint lába kel a Kongói-medence erdejében forgatott anyagoknak; mintegy válaszul a nem-énnel való törékeny, transzszubjektív találkozásból fakadó konfliktusokra. Az efféle találkozást csak gyakorolni vagy átélni lehet, mert ha virtualizálni próbáljuk, akkor megszűnik létezni.