Congo Miradorban, egy messzi venezuelai településen az életet mintha álomból szőtték volna, amely aztán rémálommá változott hirtelen. Társadalma, mely cölöpházakra és a vízzel való együttélés a fenntartható kultúra egyedülálló teret hozott létre. Ma, a tagadhatatlan klímaváltozásnak köszönhetően a helyzet napról napra rosszabb. A visszahúzódó víz mintha a lakosok soha vissza nem térő reményeit sodorná magával. Évszázadok óta fennálló összhang szünik meg fokozatosan.
Szinopszis: Nem is olyan régen az élet Congo Miradorban, a Maracaibo-tó közelében fekvő faluban vonzó és bohém volt. Ma a korrupció és a klímaváltozás miatt a lakosok egymás után hagyják el házaikat, mely a szennyben és a közönyben fulladozik. Néhányan továbbra is megpróbálják fenntartani az itteni életet: Tamara asszony, a chávezi párt helyi megbízottja, és Natalie tanárnő, aki mindent ellenez, amit manapság hatalomnak neveznek. Mindkét nő egy megosztott ország tanúja. A film apró, de prófétai reflexió Venezuela mai állapotáról.